Az obszervabilitás üzleti jelentősége

Az obszervabilitás üzleti jelentősége

Obszervabilitás: a digitális rendszerek röntgenszeme

„A performancia üzleti jelentősége” bejegyzésben bemutattuk, hogyan válhat egy „működő” rendszer üzleti kockázattá, ha nem elég gyors vagy stabil. A példában egy banki ügyfél lakcímváltoztatása során tapasztalt lassú ügyintézés mutatta meg, milyen hatással van a performancia a felhasználói élményre.

De mi történik akkor, ha nemcsak lassú a rendszer, hanem azt sem tudjuk, miért?

Mi az obszervabilitás és miért fontos üzleti szempontból?

Az obszervabilitás azt jelenti, hogy képesek vagyunk megérteni a rendszer belső állapotát. Ez nemcsak technikai kérdés, hanem üzleti kockázatkezelés is.

Ha nincs megfelelő obszervabilitás:

  • a hibák csak későn, akár végfelhasználóknál derülnek ki,
  • a hibaelhárítás lassú és költséges,
  • a döntések bizonytalan alapokon nyugszanak.

És amikor nem tudjuk, miért lassú vagy hibás a rendszer, akkor jönnek az akár éjszakába nyúló „war room”-ok ahol
hiába van ott több szakértő is különböző csapatokból, de a legjobb stratégia továbbra is a találgatás az okok feltárására.

A banki példában az ügyintéző többször is elnézést kér a lassú rendszer miatt, de a háttérben senki nem látja, mi okozza a problémát. A rendszer „zöld”, de az élmény „piros”.

Mi kell ahhoz, hogy ne csak működjön, hanem értsük is?

Habár sokan utólag  egy már működő rendszerhez vezetik be, de érdemes az üzleti követelmények és a tervezés során is kalkulálni vele.

Az obszervabilitásnak vannak alappilérei és sokat gondolunk rá úgy, mint egy eszköz, de ez emellett vállalati kultúra is. Enélkül nem lehetséges az okok megértése és a gyors reakció egy hiba feltárása esetén.

Ebben segítenek a modern obszervabilitási platformok, mint például a DynatraceDatadogNew Relic vagy Elastic,  amelyek képesek összekapcsolni a metrikákat, logokat és trace-eket, és üzleti szinten is értelmezhető betekintést adnak a rendszerek működésébe. Ám ezek hatékony működéséhez a szervezet teljes támogatására szükség van.

Hogyan segíthet egy obszervabilitási platform az üzleti oldalon?

A modern obszervabilitási eszközök nemcsak fejlesztőknek és üzemeltetőknek szólnak. Egy jól beállított platform üzleti kérdésekre is választ ad.

Milyen kérdésekre kaphatsz választ üzleti szereplőként?

  • Miért kap a cég sok negatív értékelést?
  • Miért panaszkodnak az ügyfelek az ügyintézés lassúságára?
  • Melyik funkció használata okozza a legtöbb hibát?
  • Melyik időszakban a legnagyobb a rendszerterhelés?
  • Miért csökken a konverzió egy adott oldalon?
  • Milyen hatással van egy új funkció bevezetése a rendszer stabilitására?

Hogyan használhatod ezeket az eszközöket?

  • Dashboardokon keresztül: üzleti szempontból értelmezhető vizualizációk (pl. ügyfélút, válaszidő, hibaarány)
  • Alerting segítségével: ha egy KPI romlik, azonnal értesítést kapsz – nem az ügyféltől tudod meg először
  • Riportokban: heti vagy havi jelentések, amelyek nemcsak technikai, hanem üzleti mutatókat is tartalmazhatnak

Egy jól beállított obszervabilitási platform olyan, mint egy valós idejű üzleti röntgen: nemcsak azt látod, hogy „működik-e” a rendszer, hanem azt is, hogy hogyan hat a működése az ügyfélélményre és az üzleti eredményekre.

Mit tehetsz üzleti szereplőként?

Nem kell fejlesztőnek lenned, telepítéssel foglalkoznod, kódot írnod vagy programnyelveket ismerned. A megfelelő kérdések felvetésével máris közelebb kerülhetsz a problémák gyökeréhez és a megoldásokhoz is.

Kérdések, amiket érdemes feltenned:

  • Ha valami nem működik jól, tudjuk pontosan, miért?
  • Van rálátásunk arra, hogy az ügyfelek hol és mikor akadnak el?
  • Látjuk, hogy egy új funkció bevezetése milyen hatással van a rendszer egészére?
  • Tudunk időben jelezni, mielőtt egy technikai hiba üzleti problémává válik?
  • Kapunk olyan adatokat, amelyek nemcsak utólag, hanem előre is segítenek jobb döntéseket hozni?

Ezek a kérdések nem technikai mélységet igényelnek, hanem üzleti tudatosságot. Ha ezekre nincs egyértelmű válasz, akkor az obszervabilitás fejlesztése nemcsak hasznos, hanem sürgető is.

Néhány konkrét lépés:

  1. Támogasd az obszervabilitási fejlesztéseket – ezek nem extra költségek, hanem üzleti biztosítás.
  2. Legyenek üzleti dashboardjaitok – számotokra fontos naprakész adatok vannak benne
  3. Használj közös nyelvet – a technikai és üzleti csapatok között.
  4. Építs be obszervabilitási szempontokat a projekttervezésbe – már az elején.
  5. Válljon a kultúra részévé – ez közös cél amiért együtt dolgozva hamarabb sikereket érhettek el.

Mit érdemes megjegyezni?

A performancia azt mutatja meg, mennyire gyorsan és hatékonyan működik a rendszer.
Az obszervabilitás pedig azt, hogy mi zajlik a felszín alatt és miért történik az, ami történik.

Egyik sem önmagában cél, hanem eszköz ahhoz, hogy jobb döntéseket hozzunk, gyorsabban reagáljunk, és végső soron: jobb élményt nyújtsunk az ügyfeleknek.

A tanulság egyszerű, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott:

Nem elég, ha egy rendszer működik, értenünk is kell, hogyan működik.

Ha nem látunk bele a rendszerünkbe, akkor csak találgatunk. És az üzleti döntések nem alapulhatnak találgatáson.

Az obszervabilitás nemcsak az IT feladata.
Ez egy közös felelősség és egy közös lehetőség is arra, hogy átláthatóbb, megbízhatóbb és ügyfélközpontúbb digitális szolgáltatásokat építsünk.

A performancia üzleti jelentősége

A performancia üzleti jelentősége

Miért nem elég, ha egy rendszer működik?
Lassú rendszer, gyors ügyfélvesztés – üzleti tanulságok

 

Egy történet, amit sokan ismerünk

Az ügyfél bemegy a bankba, hogy módosítsa a lakcímét. A sorszámhúzás után hosszú várakozás következik. Végre sorra kerül, de az ügyintéző arca feszültté válik. A rendszer lassan tölt be, bizonyos műveletekre akár perceket kell várni. Az ügyintéző többször is elnézést kér:

„Elnézést, a rendszer most egy kicsit lassú…”

A lakcím végül módosításra kerül, de az ügyfél frusztráltan távozik. Nem az ügyintézővel volt baja, hanem az élménnyel. A háttérben pedig egy tipikus probléma húzódik: gyenge alkalmazásperformancia és hiányos obszervabilitás.

A láthatatlan hibák világa

A digitális rendszerek világában a „működik” nem elég. A valódi kérdés: mennyire működik jól, és tudjuk-e ezt bizonyítani?

Két kulcsfogalom segít ezt megérteni: alkalmazás performancia és obszervabilitás. (Az egyszerűség kedvéért az alkalmazás performanciára performanciaként fogunk hivatkozni)

Vizsgáljuk meg a performanciát!

Mit jelent üzleti nyelven a performancia informatikai rendszerek esetén?

A rendszer gyorsasága, stabilitása és skálázhatósága. Egy lassú vagy instabil rendszer:

  • csökkenti a konverziót,
  • növeli az ügyfélelvándorlást,
  • rontja a márka megítélését.

A banki példában a lassú rendszer miatt az ügyintéző nem tud hatékonyan dolgozni, az ügyfél pedig elveszíti a bizalmát. Több ilyen negatív élmény az ügyintéző is nyitottabbá válik olyan helyen dolgozni, ahol működnek és gyorsak a rendszerek. 

Hogyan mérhető egy informatikai rendszer teljesítménye?

A rendszer működését nemcsak érzésre, hanem konkrét számokkal is lehet értékelni amiben segítenek a Performancia Teszteknél használ KPI-ok. (Ezen KPI-okról bővebben)

KPI neve Mit mér? Miért fontos?
Availability Rendszer elérhetősége Kritikus SLA-k betartása (Service Level Agreement)
Response Time Mennyi idő alatt válaszol a rendszer egy kérésre Lassú válasz = rossz felhasználói élmény = alacsony konverzió
Throughput Hány ügyfelet tud kiszolgálni egy adott időszakban Skálázhatóság és terhelhetőség mértéke
Error Rate Hibás válaszok aránya Megbízhatóság és minőség indikátora

Működő vs. Jól működő rendszer

Tulajdonság Működő rendszer Jól működő rendszer
Betöltési idő Elfogadható, de változó Gyors és konzisztens
Hibakezelés Reaktív – utólagos javítás Proaktív – gyors felismerés és megelőzés
Felhasználói élmény Vegyes visszajelzések Magas elégedettség
Üzleti hatás Panaszok, elvándorlás, reputációs kár Növekvő konverzió, ügyfélmegtartás
Döntéshozatal alapja Hiányos vagy késleltetett adatok Valós idejű, megbízható információk

Mit tehetsz üzleti szereplőként?

Attól, hogy nem vagy fejlesztő még rendkívül nagy hatással tudsz lenni az informatikai rendszerek teljesítményére és átláthatóságára.

  1. Kérdezz rá a teljesítményre: Ne csak azt kérdezd, „működik-e?”, hanem azt is: „milyen gyorsan?”, „milyen terhelés mellett?”
  2. Kérj betekintést a metrikákba: Egy jó dashboard nemcsak az IT-nak szólhat, hanem az üzletnek is.
  3. Támogasd az obszervabilitási fejlesztéseket: Ezek nem „extra költségek”, hanem hosszú távú megtérülések.
  4. Használj közös nyelvet: A technikai és üzleti csapatok közötti híd a közös fogalmakon és célokon múlik.
  5. Tanulj meg olvasni a jelekből: Egy növekvő válaszidő vagy hibaarány gyakran előjele egy nagyobb problémának.
  6. Követelmények meghatározása: Új projektek esetén legyenek kezelve a performancia követelmények.
  7. Legyen a kultúra része: Akkor fog „jól működni” egy alkalmazás, ha ez közös cél.

A történet tanulsága

Ha a példában szereplő bank nem eszközöl változásokat:

  • Csökkenő bevétel: Az elmaradó tranzakciók és a szolgáltatás lassúsága miatt az ügyfelek nem veszik igénybe a szolgáltatásokat, ami közvetlen pénzügyi veszteséghez vezet.

  • Romló ügyfélkapcsolatok: Az elégedetlenség miatt egyre több negatív visszajelzés érkezik, az ügyfelek elpártolnak, és a vállalat hírneve jelentősen sérül.

  • Növekvő dolgozói stressz: Az állandó problémakezelés túlterheli az alkalmazottakat, ami kiégéshez és fluktuációhoz vezet.

  • Stratégiai hátrány: A nem megfelelő teljesítmény akadályozza a pontos döntéshozatalt és rontja a vállalat hosszú távú piaci pozícióját.

A digitális világban a versenyelőny nemcsak az új funkciókban rejlik, hanem abban is, mennyire jól működik egy rendszer és hogy lehet-e ezt bizonyítani. Ez nem csupán az IT szakemberek felelőssége, hanem mindenkié, aki a vállalat sikeréért dolgozik.